«

»

ápr 11

Oszcilloszkópok, generátorok és multiméterek történelme

A digitális multiméterek több különféle méréshatárú feszültségmérőt, árammérőt valamint ellenállásmérőt tartalmaznak: bizonyos esetekben más mennyiségek pl. frekvencia, tranzisztorok áramerősítési tényezője, hőmérséklet stb. mérésére is alkalmasak.

multiméterek is tartalmaznak egy „mérőművet”, ami azonban az analóg műszertől eltérően szintén elektronikus berendezés. A klasszikus digitális multiméterek 3 és 1/2 digitesek. Ez azt jelenti, hogy a 3 kisebb helyiértéken kijelzett „teljes értékű” digiten kívül magasabb helyiértéken is ki tudnak jelezni, ezen a helyiértéken a kijelzett érték azonban csak 1 lehet.

Az oszcilloszkópok azok az elektronikus mérőműszerek, amik elektromos feszültségek időtartománybeli mérésére lettek kifejlesztve. Kiegészítőkkel több különböző típusú mérés megvalósítását is lehetővé teszi. Az oszcilloszkópok sűrűbben használt üzemmódjában a vízszintes lemezpár közé az idővel arányosan növekvő feszültséget kalibrálnak, melynek hatására az elektronsugár egyenletes sebességgel halad az ernyő bal oldalától a jobb oldaláig. Az analóg tároló oszcilloszkópba külön erre a célra fejlesztett tároló (és a tárolást működtető áramköröket) építenek be. A tároló katódsugárcső fajtájától függően pár másodperctől akár több óráig képes megtartani az ernyőre rajzolt képet. Ha a tárolás nincs bekapcsolva, az oszcilloszkópok ugyanúgy működnek, mint a már ismertetett ART szkóp.

Egy kínai cég készítette el az eddigi legnagyobb teljesítményű generátort a Taishanban épülő 3. generációs atomerőművéhez. A generátorok előnye a dinamókkal szemben az, hogy az indukált feszültséget közvetlenül az állórészről veszik le, így nagy áramok esetén sem kell a mozgó és súrlódó alkatrészek sérülésétől tartani.  Ugyanakkor a generátorok hátrányaként tartják számon, hogy közvetlenül nem képesek egyenfeszültség előállítására; egyenáramú villamos hálózat táplálásához emiatt az állórésztekercsek áramának egyenirányítása szükséges: pl. gépjármű-generátorok esetében.